RECOMMENDED: Pilinszky János költészete 1944-1974 / 2024 🚬📜
„Pilinszky János az 1940-es évek közepén kialakított irodalmi kör tagja lett, Nemes Nagy Ágnes, Rónay György, Rába György, Ottlik Géza társaságában. E csoport szerkesztette és írta az Újhold című folyóiratot 1946–1948 közötti rövid fennállása során. A csoportot, vele Pilinszkyt, mint sok más irodalmi irányzatot 1949-től elhallgattatta a kommunista diktatúra, nem publikálhattak. Pilinszky második korszaka erre az időre, az 1950-es évekre esik. E korszak költeményeit összegző verseskötete, a Harmadnapon végül 1959-ben jelent meg. Ez a kötet a magyar líra történetének egyik legkiemelkedőbb, legjelentősebb darabja. A Harmadnapon a véges emberi létezés és a végtelen Isten közötti kapcsolat keresése, emberi nézőpontból, a bűn és a szeretet kötöttségében és tragikumában. A Harmadnapon versei a személyiség megalkothatóságát a tárgyiasság, a személytelenítés, a rendkívüli szemantikai telítettség poétikájában valósítják meg.
Ezután Pilinszky egy időre szinte elhallgatott, igen kevés verset írt. Érdeklődése a líra mellett a színház és a film, s a próza felé fordult. Számos rövid esszét írt művé-szeti, hitbéli kérdésekről. Alkalma nyílt külföldi, nyugat-európai ismeretségekre szert tennie. Ezáltal munkássága, művészi, szellemi tevékenysége korszerűen kapcsolódott számára fontos kortárs szellemi áramlatokhoz. E folyamat meghatározó összetevője Simone Weil francia filozófusnő keresztény nézeteinek a megismerése, feldolgozása volt.
Az 1970-es évek elejétől Pilinszky költészete ismét gazdagabbá vált, sorra jelentek meg kötetei: Szálkák (1972); Végkifejlet (1974); Kráter (1976). A harmadik kor-szak versei a keresztény úton levés, az evangéliumi szeretet felé haladás többnyire rövid költeményei, amelyek mintha egy megszakítatlan beszéd kiemelt részei lennének. Az 1970-es években Pilinszky több prózai, illetve más jellegű munkája is megjelent, például a Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977).
Pilinszky János költészete a kortárs magyar líra egyik fő irányát képviselte, például Nemes Nagy Ágnessel együtt. E költészet jelentős mértékben különbözött a Nagy László és Juhász Ferenc által bevezetett másik irányzattól, amely a közösségi, népi nézőpontot helyezte előtérbe, s a költőt a közösség képviselőjének és szószólójának tartotta. Mindkét irányzat hitt a költői szó változtató erejében, ám ezt másképp értelmezték.”
- Lehet, hogy nehéz, de csodálatos – Beszéljünk Pilinszky költészetéről (részlet), Szerző: Tolcsvai Nagy Gábor, 2011.12.01.
„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]
Az idei évben több okunk is van rá, hogy Pilinszky Jánosra emlékezzünk, a költő száz évvel ezelőtt született és negyven éve halt meg. A kettős évforduló nemcsak arra ad lehetőséget, hogy nagyobb figyelmet kapjon az életmű, hanem arra is, hogy új aspektusokból is megvizsgáljuk azt. Az elmúlt időszakban írói pályájának leginkább az utolsó szakasza került fókuszba. Tavaly újra megjelent a Beszélgetések Sheryl Suttonnal című könyve az eredetihez hű kiadásban, az általa választott fotókkal és egy nagyon izgalmas függelékkel, amelyben kéziratos szövegváltozatok, cikkek, interjúk, levelek, feljegyzések olvashatók. - konyvesmagazin.hu
- Korábban nem látott Pilinszky-kézirat került elő a centenáriumi előkészületek során 2021. április 29. 10:23 MTI
- PILINSZKY100 #18: MISPÁL ATTILA & HAFNER ZOLTÁN, FILMVETÍTÉSSEL
- https://juhaszferencmk.hu/pilinszky-100/
- https://www.magyarkurir.hu/hirek/pilinszky100-kegyelem
- https://www.szekesfehervar.hu/pilinszky-100
stb.
PILINSZKY PIKNIK?
A centenárium óta kicsit csönd van >>> Pilinszky 100 – „egy ember lépked hangtalan”
"Önarckép 1944-ből", összehasonlítva evvel,
Pilinszky János és az 1970-es évek:
Full lif's work in Hungarian:
Pilinszky János
összegyűjtött versei